BALATON az örök szerel(m)em

Időutazás – vissza a ’90-es évekbe. Balaton…Gyerekkoromban – ez a címbeli 90-es évek elejét jelenti -, nagyon vártuk a nyarat.

Összepakoltunk, beültünk a Trabiba (Trabant 601) és a 7-esen legördültünk a Balatonra.Nekünk legtöbbször Siófok és Zamárdi volt az úti cél. Navigáció helyett kihajtható térkép,
amin a szülők mindig összevesztek, mert vagy a térkép volt rossz, vagy apu tudta jobban az
utat.

Megérkeztünk a jászsági nagyvállalatok egyik szocüdülőjébe, több család, barátok, együtt
mentünk nyaralni 2!!! hétre. Nem a csekkolás, a selfie és a posztolás volt az első, nem is
volt hol, mivel, max. feladtunk egy képeslapot, és sokszor mi előbb értünk haza, mint az a
címzetthez.

Legeslegfontosabb volt a vízhez menni, mert gyerekként ez volt az első, a Trabant
klímája egyébként is épp rossz volt, így mindenki kellően összeizzadta magát a 3-4!!
órás út alatt (persze, a Trabi akkor tudott 70km/h-t, csomaggal és családdal együtt).

Gumicsónak elő, tavaly volt utoljára használva (akkor még a kínaiak több évre gyártottak
cuccokat), így ki kellett magát rúgni, hogy a fater könnyen fel tudja fújni nekem, és már
csobbantam is a Balaton kék vizében.

Ekkor már bőven délutánt írtunk, előkerültek az útról megmaradt rántott húsos szendvicsek
ezeket mi gyerekek bepusziltuk, de csak óvatosan mert az apukák már bográcsban készítették
a hazai lecsót, amihez nem a Lidl-Aldi-Tesco adta az alapanyagot, hanem az otthoni
kiskert és a szomszéd Marika néni, a tojást papa tyúkjai tojták, tehát olyan BIO volt a vacsi,
hogy azt a mai fiatalok el sem tudják képzelni.

Estére, ha még nem volt mindenki elfáradva, jól lakva, sétáltunk egy nagyot, mondván
térképezzük fel a környéket (bár évek alatt nem sok minden változott, nem úgy, mint
mostanában), így visszagondolva, szerintem aktív gyerekek abszolút kifárasztása volt a szülői
cél.

A Balaton kicsit a miénk volt, minden nap meghódítottunk egy stéget – ha nem volt teljesen
sirály kakás -, még napoztunk is rajta, a vizibicikli a nyaralás fénypontja volt, ha csúszdás
jutott, még az esti vacsoráról is lemondtál akkora élmény volt.
Ugye, Te is beleképzelted most magad?

A napok teltek, a bőrünk aktívan pirult, a paprika gyorsan fogyott a neccből, a kőbambi
(Kőbányai világos sör) mennyisége totál leapadt, a fürdőruhák nem tudtak megszáradni, mert
vízből ki- vízbe be, de mégis ezek a nyaralások maradnak meg benned, mert ez volt Az Élet.
Úgy tértünk haza, hogy a social média (akkor nem is volt) semmilyen formában nem értesült
róla hogy mikor milyen lecsót készítettél, max a szomszéd Marika kiabált át mikor haza
értünk, hogy

na, milyen volt a Balaton?

Következő „posztolás” szeptember 1-én volt, amikor az osztályfőnök megkérdezte a többiek
előtt, Lóránd mit csináltál a nyáron?
Gyere tarts velem, hisz jönnek a csodálatos 2000-es évek.